A kormányzati intézkedéseknek és a törvényi változással
kapcsolatos javaslatoknak köszönhetoen a munkaeropiac figyelme egyre inkább a
cafeteria rendszerek felé fordul, amelyek rugalmas, értheto és elonyös
megoldást nyújtanak a menedzsment számára.
A 2006–os megszorító intézkedések, és 2007-tol a vállalkozásokat sújtó plusz
adóterhek ellenére úgy tapasztaltuk, hogy a változások nyomán a cégek nem
csökkentenék a cafeteria rendszerek kiépítését, vagy akár az azon belül
felhasználható havi keretet.
Épp ellenkezoleg, a globális gazdasági válság hatására napjainkban egyre több
cég keresi a leheto leghatékonyabb juttatásfinanszírozási lehetoségeket, és
gyakran a munkabér emelése helyett vonzó juttatási csomagok kialakításával
próbálják megtartani kulcsembereiket.
A Hewitt Átfogó Kompenzációs Kutatásában résztvevok 41 százaléka nyújtja béren
kívüli juttatásait cafeteria rendszer keretein belül, ugyanakkor a felmérésben
részt vevo összes vállalat nyújt valamilyen fix juttatást. A felhasználható
keretösszeg meglehetosen széles skálán mozog: a dolgozók évi 84-720 ezer forint
erejéig választhatnak a cafeteria elemei közül. Figyelembe kell vennünk
azonban, hogy a vállalatok több mint egyharmada (39%) a szervezeti szint
alapján alakítja ki az összeghatárt, amely 3 százalékkal több, mint a tavalyi
esztendoben. A vezetoi (menedzser) beosztásban lévok felhasználható kerete idén
átlagosan 416.000 Ft, míg a beosztottaké ennél majd 50%-kal alacsonyabb érték,
205.000 Ft.
Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy Magyarországon egyre növekszik a
céges szándék a cafeteria rendszerek kiépítésére, felülvizsgálatára is.
A fajlagos költségek növekedése nyilván elgondolkodtatja az érintetteket: vajon
érdemes-e természetbeni juttatást adni, vagy olcsóbb a pénzbeli kifizetés. A
döntéshez azonban nem elegendo a természetbeni juttatások közterheit ismerni,
ezt össze kell hasonlítani a jövedelmeket terhelo munkavállalói és munkáltatói
befizetésekkel is.
A különbözo adósávokba tartozó fizetések eltéro kiadásokkal járnak.
Az alacsonyabb, azaz 18 százalékos szja-kulccsal adózók tekintetében a
cégköltség megközelítoen azonos, a magas jövedelmu, 36 százalékos szja-t
fizetoknél azonban munkaadói szempontból már egyértelmuen megéri még az
adóköteles természetbeni juttatás is.
A természetbeni juttatásokat érinto adóváltozásokról a végleges döntés 2008-ban
késobb születik meg, mint a korábbi években. Ezek természetesen tovább
erosíthetik, vagy ronthatják a gyakran adómentes természetbeni juttatásokat
integráló cafeteria rendszer népszeruségét, de minden esetben az
adókedvezményezett juttatások relatív helyzete számít. A végleges döntések
figyelembevételével fogjuk a helyzetet értékelni.
Bovebb információért, kérem forduljon
Kercsmár Eszter